Hönsch János családja

Hönsch János és Hönsch Irén 1929. április 29-én kelt egybe, Mühlenbach-ban tartották az esküvőt.

Hönsch János és családja előbb Felkán (Velka), majd Matyócon (Matejovce) élt. Nagypapa vasutas volt, ezért elég gyakran áthelyezték az állomáshelyét. A szülők, nem messze laktak, hiszen

Felkától és Matyóctól mindössze gyalog egy jó negyed óra járásra van Malompatak (Mühlenbach) és Nagyszalók (Groß-Schlagendorf).

Innen utazott Nagymama szülni 1931-ben és 1932-ben Kassára, ahol 1931. február 7-én Viki bácsi és 1932. május 24-én Anyu is született.

Anyu születési anyakönyve

Felkán járt óvodába Viki bácsi.

Viki bácsi az óvodában

A család összejárt, a testvérek rendszeresen látogatták egymást, hiszen nem is laktak messze egymástól:

Állnak: Ede bácsi, Gerta néni, Nagypapa
Ülnek: Nagymama Anyuval az ölében, Gerta néni anyukája, unokájával, Erikával az ölében, és dédmamám unokájával, Viki bácsival az ölében

A két testvér nagyon szerette egymást

Nagymama és első két gyermeke, Anyu és Viki bácsi. Mögöttük Kató és Trudi, akik a mühlbachi nagymama testvérének, Filippi néninek az unokái (Viri volt a harmadik unoka)

A nagyszülők, akik Budapesten laktak, szintén nagyon büszkék voltak első unokájukra:

Tóth Anna és Hönsch Pál unokájukkal, Viki bácsival

Rezső bácsi is örömmel fogadta a kis unokaöccsét:

1940. október 16-án már nem lehetett Kassára utazni - az akkor újra Magyarországhoz tartozott – s ezért Ibi néni Lőcsén született.

A kórház, ahol Ibi néni és Pali született Lőcsén

Ibi néni születése után 2 hónappal nagypapát Dobsinára vezényelték, és a család átköltözött Dobsinára, ahol nagypapa állomásfőnök volt. Anyu és Viki bácsi innen utazott Késmárkra, ahol egy nagyon aranyos néninél laktak albérletben és jártak iskolába. Viki bácsi a gimnázium első és második osztályát, Anyu az első osztályt végezte itt.

A gimnázium épülete, ahova Anyu és Viki bácsi jártak iskolába

Emil bácsi és Gerta néni Freudentalból gyermekeikkel, Erikával és Jörgivel és Márta néni Eisdorfból meglátogatták nagyszüleimet Dobsinán. Ott készült az alábbi kép:

Állnak: Emil bácsi és Nagypapa.

Ülnek: Viki bácsi, Márta néni, Gerta néni, ölében Jörg, Anyu, Nagymama és Erika

A gimnázium oldalán emléktábla

Már Dobsinán éltek, amikor megszületett Pali 1944. június 16-n. Nagymama innen utazott Lőcsére szülni.

A dobsinai állomás épülete

A háború alatt többször menekültek be a közeli erdőbe, kettő is volt a ház közelében. Egy alkalommal nagypapát a partizánok elvitték Besztercebányára. Nagymama ezt már nem bírta idegileg, teljesen kikészült. Ott maradt egyedül a 4 gyerekkel, a 13 éves Viktorral, a 12 éves Irénnel, a 4 éves Ibolyával és az éppen megszületett Pállal. Nagypapának sikerült megszöknie, s a 4 gyerekkel elindult gyalog Mühlenbachra. Ekkor Poprád és Dobsina között nem volt vonat. Elvitte a gyerekeket, majd visszament Dobsinára nagymamához összecsomagolni. Sikerült egy vasúti kocsit rendelnie, amit megtöltöttek a bútorokkal és azokat elszállították Bruntalba (Freudental), ahol ekkor már Emil bácsi és családja, a dédnagymamám, Juliska néni, Jakó bácsi és Lizi néni várták őket. Kaptak egy lakást, ahol 2 szoba és egy konyha volt. Emil bácsival innen mentek át Németországba munkát keresni. Nagymama viszont ragaszkodott ahhoz, hogy Budapestre utazzanak az ő szüleihez. Ezért Nagypapa átszökött Magyarországra. Esztergomnál az utolsó zakóját adta oda, hogy csónakon átvigyék a Dunán. Ezután semmi hír nem jött felőle. Bruntal-ból Ebedre érkezett a család, ahol mindenkit házaknál szállásoltak el. Várták a lehetőséget, hogy átkelhessenek Magyarországra. A túloldalon, Esztergomban lakott Pali bácsi, akivel a Duna 2 partján állva, átkiabálva sikerült felvenni a kapcsolatot. Sajnos, amikor sikerült engedélyt kapni az átkelésre, Pali bácsiék éppen nyaralni elutaztak.