Dr. Nyakas Miklós, az író

A könyv dédapám életéről.

2. Első házassága

Sillye Gábor (1817-1894) – Szpivák Amália (1831-1862)

A szabadságharc leverése és a 7 év börtön után 1857.július 5-én kötött házasságot Szpivák Amáliával, Szpivák József fűszerkereskedő lányával. Ekkor Pesten a Széna tér 3-ban, a Szpivák házban laktak és dédapám az Országos Gazdasági Egyesületnél, mint a Gazdasági lapok segédszerkesztője dolgozott. Dédnagyanyámnak egy nővére, Josefa (1829-1895) és egy húga Karolina (1834-1884) volt. Nővére Kléh Istvánhoz (1825-1913), magyar királyi udvari tanácsoshoz, takarékpénztári igazgatóhoz, húga pedig Bellaágh Istvánhoz (1825-1917), királyi tábla bíróhoz ment feleségül. A 3 család (Sillye, Kléh, Bellaágh) nagyon összetartott és sokáig együtt éltek a Szpivák házban.

A Szpivák-ház 1927-ben és 2008-ban:

Itt született 3 gyermeke: Béla(1858), Jenő(1859) és Etelka(1861). Felesége, Amália, nagyon fiatalon, 31 évesen, 1862-ben tüdővészben halt meg. Hajdúböszörményben a görög-katolikus temetőben temették el.

3. Gyermekei Szpivák Amáliától

3.1. Sillye Béla (1858-1935) – Borbély Julianna

Sillye Béla zálogházi tisztviselő volt. Három gyermeke: Sillye Eszter (1879-1945), Sillye Amália (1886-1959) és Sillye László (1893-1900) mellett volt egy fogadott lánya: Kondek Irma.

3.1.1. Sillye Eszter (1879-1945) – Zakács Lajos (1870-1940)

Pardavy Eszter Borbély Julianna első házasságából született. Sajnos róluk semmit sem tudni.

3.1.2. Sillye Amália (1886-1959) – Pokorny Ödön (1878-1957)

Sillye Amália francia tanárnő lett. Férjhez ment Pokorny Ödönhöz (1878-1957), okleveles gépészmérnökhöz, akitől 4 fia és egy lánya született. Gyermekeik:

Pokorny Tibor (1909-1991)

Pokorny László (1912-????)

Pokorny Ödön (1917-1989)

Pokorny Zoltán (1920-1946)

Pokorny Márta (1925-1998)

A Pokorny család Budatétény jól menő családjai közé tartozott. Édesapja, Pokorny József szőlész, a XIX. század közepén Budafokon élt. Tönkre ment a szőlő és beköltöztek a Körtérre, ahol egy 3 szobás lakásban laktak. A 4 gyerek (Pokorny Paula (1875-????), Pokorny Ödön (1878-1957), Pokorny József (1882-1955) és Pokorny Mária (1889-1973) később a birtok felét odaadta a nagyközségnek (Budatétény). Ma ezen a területen van a Tűzoltóság és a focipálya, amit Pokorny Józsefről (1882-1955), az FTC első válogatott focitájáról neveztek el.

3.1.3. Sillye László (1893-1900)

3.2 Sillye Jenő (1859-1928) – Legény Erzsébet (1894-1965)

Sillye Jenő, nagyapám, a Magyar Királyi Zálogházak igazgatója, miniszteri tanácsos volt. Első felesége Neuser Német Mária Gizella (1864-1937), akitől két lánya született: Sillye Erzsébet (1879-1962) és Sillye Margit (1884-1979). Nagymamámtól, Legény Erzsébettől - akivel nem házasodtak össze - született Sillye Jenő (1915-1977) nevű fia, édesapám.

3.2.1. Sillye Erzsébet (1879-1962) – Tóth Imre (1866-1932)

Sillye Erzsébet férjhez ment Tóth Imre (1866-1932) közvágóhídi tiszthez, akitől 4 fia (Dénes, Ernő, Imre, László) és egy lánya (Irén) született.

A Közvágóhídon laktak szolgálati lakásban.

Legidősebb fia, Tóth Dénes Imre (1908-1955), zeneszerző, kritikus, tanár, akinek fia, Tóth Dénes Árpád (1950-), debreceni lapszerkesztő, színikritikus. A Hajdúkapitány ükunokája 2008-ban „Debrecen Város Sajtódíja” elismerésben részesült.

Tóth Dénes

3.2.2. Sillye Margit (1884-1979) – Szinok Zoltán (1881-1957)

Sillye Margit 1907-ben kötött házasságot Szinok Zoltán, református lelkésszel, akivel Pesterzsébeten laktak. Szinok Zoltán alapította Pesterzsébeten a gróf Bethlen Kata református árva és szeretetházat, amire komoly hitelt vett fel. Sajnos a gazdasági válság miatt csak nagy nehézségekkel sikerült e hitelt törlesztenie, amire ráment a Zamárdiban álló és nagyapámtól nászajándékként kapott nyaraló is.

Sillye Margitnak és Szinok Zoltánnak egy fia, Zoltán (1908-1993) és négy lánya: Jolánka (1901-1915), Margit (1916-????), Gabriella (1921-2009) és Hajnalka (1926-) születettek, illetve egy lányt, Szinok Matildot örökbe fogadták. Közülük Hajni néni a mai napig él Paszabon, ahova Szinok Zoltán és családja az 1930-as években költözött. Férje, Turi Sándor, a híres paszabi szőttes megteremtője. Ő Túri Gábor (1951-) édesanyja.

3.3.3. Sillye Jenő (1915-1977) – Selmeczi Margit (1919-1997)

Édesapám első házasságából születettek: Miklós (1945-) és Jenő (1947-) nevű testvéreim. Sillye Jenő híres katolikus zeneszerző és énekes.

3.3.4. Sillye Jenő (1915-1977) – Hönsch Irén (1932-)

Második házasságából, Hönsch Irén magyar sakkbajnoknővel, születtünk mi öcsémmel: Gábor (1959) és Kálmán (1960).

A Hajdúkapitány 8 életben maradt saját gyermeke és az 1 fogadott fia leszármazottai közül csak nagyapám fiának, azaz édesapámnak vannak fiú gyermekei, akik a Sillye nevet tovább viszik. Édesapámnak 4 fia, ennek a 4 fiúnak 9 fia és 7 fiú unokája van. Ezen kívül fogadott fiának, Sillye Gábornak a leszármazottai közül Sillye Zoltán Csaba az utolsó fiúgyermek.

3.3.Sillye Etelka (1861–1922) – Russer Emil (1861-1914)

Sillye Etelkának férjétől Russer Emil, kereskedelmi ügynök, biztosítási hivatalnoktól 4 lánya született:

3.3.1. Russer Kornélia (1889-1963)

3.3.2. Russer Anna (1892-1977) – Balás Pál (1898-1983)

Russer Anna és Balás Pál házasságából született csupán gyerek, egy lány Balás Éva (1931-). Ő Etelka egyetlen élő leszármazottja és a János Pápáról Nevezett Római Katolikus Szeretetotthonban lakik a XI. kerületben.

3.3.3. Russer Margit (1896-1970) – Dr. Nemes Tihamér (1895-1960)

3.3.4 Russer Vilma (1898-1974)

4. Második házassága

Sillye Gábor (1817-1894) – Király Zsuzsanna (1844-1917)

Felesége halála utána 3 gyermeke ellátásában nagyon sokat segített nővére, Sillye Zsuzsanna (1823-1905) lánya, Király Zsuzsanna, akit engedéllyel el is vett. Felesége 19 év alatt 14 gyermeket szült neki, akik közül 5 érte meg a felnőtt kort.

5. Gyermekei Király Zsuzsannától

5.1.Sillye Géza (1863-1944)- Richter Ilona (1876-1916)

Sillye Géza aranydiplomás gyógyszerész, volt jánoshalmi gyógyszertár tulajdonos. Három gyermeke született: Sillye Sára (1904-1995), Sillye Erzsébet (1906-2005) és Sillye Kálmán (1907-1974). Felesége korai halála előtt megkérte jó barátjukat, Jókai Mártát, Jókai Mór unokáját, hogy segítsen a gyermekek felnevelésében. Egy évvel halála után, 1917. október 21-én Sillye Géza elvette Jókai Mártát feleségül. Még egy érdekes kapcsolat: Richter Ilona bátyját, Richter Jánost (1877-1938) édesapja korai halála után (1878-ban halt meg) Dr. Bakonyi Kálmán (1858-1942) fogadta örökbe és vette nevére Bakonyi Jánosként.
Az ő unokája az a Dora Curtis (1928-), aki 46 évig Ausztráliában élt és 2002-ben költözött haza, Budapestre. Két csodálatos könyvet írt az életéről: Valaki vigyáz rám és Haza kellett jönnöm címmel.

Sillye Géza családjának életét mutatja be Dr. Jókay Márta alábbi levele. Ő Sillye Géza második feleségének ma is élő unokahúga, aki Debrecenben él:

5.1.1. Sillye Sára (1904–1995) – Jókay Zoltán Gedeon (1915-1978)

Sillye Sára 1929-ben diplomázott gyógyszerészként és a MÁV Kórház gyógyszerészeként dolgozott. Ő vitte tovább apja és a család gyógyszerész hagyományait.

5.1.2. Sillye Erzsébet (1905–2005) – Molnár Oszkár (1901-1976)

Sillye Erzsébetnek egy lánya, Anikó (1929-) és egy fia, Géza (1931-) született, akik ma is élnek: Anikó Budapesten a Király utca 100-ban, Géza Franciaországban. Ők ketten szintén élő dédunokák.

Molnár Anikó és Molnár Géza, testvérek

5.1.3. Sillye Kálmán (1907–1974) – Hildegard Klehmann (1907-1996)

Sillye Kálmán híres numizmatikus volt. Középiskolai tanulmányai után a MÁV-nál kezdett dolgozni, ahol később a MÁV Szimfonikusok impresszáriósa lett. Az újkor pénzeinek és kitüntetéseinek szakavatott gyűjtője volt. Jelentős kitüntetés gyűjteményét a MNM Éremtárára hagyta. A Magyar Numizmatikai Társaságnak 1961–1974 között tagja volt, ahol igen aktív életet élt és mindenkor készséggel állt a kezdő gyűjtők rendelkezésére. Feleségétől, egy bécsi hölgytől született lánya, Emőke, aki fiatalon, 29 évesen halt meg tüdőbajban. Második felesége, Radnai Éva (1924-1973), az Operaház balett táncosnője.

Sillye Kálmán és Radnai Éva

Sillye Kálmán, numizmatikus Radnai Éva és Sillye Kálmán Radnai Éva
sírja az Újköztemetőben

5.2. Sillye Izabella (1865-1879)

5.3. Sillye Gyula (1866-????)

Sillye Gyula előbb a Kerepesi úti Köztemetőben írnokként, majd a Városházán dolgozott segédtisztként és a Kinizsi utca 29-ben lakott. Magas, vékony férfi volt, gyakran látogatta bátyját, Gézát Madarason. Jól beszélt franciául. A családi legenda szerint nyáron a szabadságát, 2-3 hónapot Párizsban töltött, fényűző életet folytatva.

5.4. Sillye Kázmér (1868-1935)

Sillye Kázmér (Kazi bácsi) nem nősült és Hajdúböszörményben halt meg.

5.5. Sillye Gábor (1869-1870)

5.6. Sillye Aranka (1871-1871)

5.7. Sillye Gabriella (1872-1953)- Kovács István (1866 -1917 előtt)

Gábris néninek nem voltak gyermekei. Ő ajándékozta a debreceni Déri Múzeumnak nagyszülei, Sillye János és Sillye Jánosné képét.

Urlaky készítette 1853-ban azt a két arcképet, amely Sillye Jánost és feleségét ábrázolja. A beállítás, főként a férfiarcképnél (mögötte oszlop, drapéria) fényképre utal, valószínű azonban, hogy litográfia útján másolt daguerrotípia.³⁷A készítés dátuma, koraisága is ezt a feltevést erősíti meg. A művek temperával erősen színezettek, anyagszerűségre törekvőek. Az asszony lila huzatú karosszékben ül, ruhája selymes feketéjét jól érvényesíti a festék. A főkötő, a kézelő fehér csipkéjét egy lazurosabb festéssel imitálja a színező. A férfi ruhájának feketéjénél mattabb hatásra törekszik. Olyan tökéletes és pontos a fedőfesték használata, hogy csak az arcbőr szemcséssége árulja el a kőrajz alapot.

³⁷ Daguerrotípia: fényezett, ezüstlapra készült egyetlen pozitív, amelynek közvetlen másolata nem volt lehetséges. Ezért mélynyomású dúcokká maratták az ezüstlemezt. Ennek körülményessége miatt a múlt század közepén elterjedt a litográfiákban, fa-, réz-, acélmetszetben átrajzolt sokszorosítása. Az eljárások 1848-tól váltak ismertté nálunk, de széles körben csak 1853 után terjedtek el.

5.8. Sillye Zoltán (1874-1874)

5.9. Sillye Kálmán (1875-1875)

5.10. Sillye Aranka (1876-????)

5.11. Sillye Mátyás (1877-1877)

5.12. Sillye Júlia (1878-????)

5.13. Sillye László (1879-1879)

5.14. Sillye Margit-Josefa (1882-1946)- Szabó János (1882-1918)

Ezt a családot Ti ismeritek a legjobban, a családi történeteket a nagyszüleitekről Tőletek várom. Ami számomra ismert: bessenyei Szabó Jánosnak és Sillye Margitnak 3 gyermeke született: János, Gabriella és Ilona

5.14.1. Szabó János (1907–1988) – Szabó Eszter (1917-1998)

Gyermekeik: Zsolt (1941), Ákos (1944) és János (1949)

5.14.2. Szabó Gabriella (1908–1981) – Dr. Rencz Antal (1901-1976)

Gyermekeik: Magdolna (1941) és Antal (1942)

5.14.3. Szabó Ilona (1911–1971) – Adriány István (1910-1972)

Gyermekeik: Orsolya (1937), István (1940) és Ilona (1942)

6. Fogadott gyermeke

Fiatalon meghalt bátyja, Sillye Sándor (1812-1860) 6 éves gyermekét, Gábort fogadta örökbe bátyja halála után és nevelte fel.

6.1. Sillye Gábor (1854-1936)- Varga Zsuzsanna (1856-1942)

Gyermekeik:

6.1.1. Sillye Gábor (1881–1942) – Mihó Mária (1881-1953)

Református lelkész volt, gyermekeik: Sillye Kálmán (1910-1975) és Sillye Béla (1913-1978)

Béla gyermekei Sillye Béla és Sillye Ilona. Béla Hódmezővásárhelyen él, tanár, számítástechnikát oktatott. Bélának egy fia, Sillye Zoltán Csaba, grafikus és egy lánya, Andrea van. Ilona Szegeden él, két fia és 5 fiúunokája van.

Kálmánnak két lánya született: Katóka és Éva. Katókáék Nagyváradon élnek- Éváék kb. 25 éve költöztek Nagyváradról Gyömrőre, ahol jelenleg is élnek. Évának egy fia és egy lány van.

6.1.2. Sillye Sándor (1882–????)

6.1.3. Sillye Zsuzsanna (1884–????)

6.1.4. Sillye Margit (1886–1955) – Papp István (1884-1931)

Fiúk Papp Béla István (1912-1993) francia, német szakos tanár volt. Hajdúböszörményben született, a debreceni egyetemen szerzett magyar-német és francia nyelv szakos diplomát, majd utána a böszörményi Bocskai István Gimnáziumban és a Kálvineumban tanított.

Papp Béla tanár úr ismereteit folyamatosan fejlesztette, sokat olvasott, német és francia nyelvterületen is továbbtanult (München, Bayreuth, Lille). Rajongott a zenéért, az operákért. Hegedült és énekelt, a zenei kultúrát népszerűsítette diákjai körében is. Pontos, fegyelmezett, szigorú tanár volt. Igazi jellemformáló, tartást adó egyéniség, s keze alól nagy önfegyelemmel és alapos tudással bíró diákok kerültek ki. A nyelvtanítás nagymestere. Hitt a memoriterek erejében, a nyelvleckéket kívülről kérte saját szavaival: „Ohne Papier, mit Papier”. Húsz éven keresztül volt megyei szakfelügyelő német és francia nyelvből, bemutató órákat tartott, továbbképzéseket szervezett, még 70 éven túl is módszertani útmutatókat írt az idegen nyelvek tanításához. Szerette és mélyen értette a két nyelv kultúráját. Nyugdíjas tanárként is tanított, diákok százait készítette fel nyelvvizsgákra, továbbtanulásra.

Közéleti emberként az értelmiségi szerepből fakadóan részt vett a kultúra közvetítésében. Több évtizedig volt a pedagógus klub elnöke, komolyzenei hangversenyek, ismeretterjesztő előadások és szórakozató műsorok szervezője. A két világháború közötti diákéletről, a Tisza-ház báljairól, a gazda- és iparostársadalomról írt a Szabadhajdú hasábjain az 1990-es években. Halála után, végakaratának megfelelően, felesége létrehozta a Papp Béla Alapítványt, amely minden évben jutalmazza a francia és német nyelvből kimagasló teljesítményt elért 11-12. évfolyamos gimnazista diákokat, akik az adott nyelvből sikeresek, s továbbtanulásuk célja a nyelv mélyebb elsajátítása. Nagy tanárnemzedék meghatározó tagja volt, aki élete végéig tanult és tanított. 1993-ban halt meg.

Feleségével, Gellén Gabriellával (1928-) Hajdúböszörményben éltek, majd Gabi néni férje halála után Debrecenbe költözött, ahol ma is jó egészségnek örvendve él.

Papp Béla Gellén Gabriella Erzsébet

6.1.5. Sillye Gyula (1890–1969) – Molnár Erzsébet (1894-1979)

Sillye Gyula tanító volt Érmihályfalván. Egy fia, Gyula és egy lánya, Gabriella született.

Gyulának egy lánya, Sillye Judit és egy fia, Sillye László született. Felesége, Gutyán Katalin ma is él, 86 éves. Judit lányával régóta szeretne Debrecenbe költözni, egyelőre a házát árulja Érmihályfalván.

Gabriella férjhez ment Balázs Lajoshoz, akitől három lánya született: Gabriella, Mária és Magdolna. Gabriella és Magdolna családjával Magyarországra költözött és itt is élnek.

6.1.6. Sillye János (1895–1945) – Gorzsás Margit (1899-1956)

Sillye János feleségével együtt Hajdúböszörményben tanított a dédapám által alapított iskolában. A II. világháborúban fogságba esett, majd nem sokkal hazatérte után, 1945 novemberében meghalt. Gyermekeik nem születtek.

6.1.7. Sillye Ilonka (1901–1921)

Források:

- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal, X. kötet, Pest, 1863; XII. kötet, Pest, 1865

- Kempelen Béla: Magyar nemes családok, IX: kötet, Budapest, 19

- Komoróczy Görgy. Hajdúhadház múltja és jelene, Gyula, 1972 (Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei, 2. szám

- Plakát 1967 Sillye Gábor emlékünnepség

- Sillye Gábor saját kézzel írt halálos ítélete

- Kovács Rozália: Hajdúhadházi és érmihályfalvi Sillye család (Hajduhadházi és érmihályfalvai SILLYE család.doc)

- Zelnik Csaba: Családtörténeti értesítő

- Dr. Nyakas Miklós: Sillye Gábor a szabadságharc kormánybiztosa, a Hajdúkerület utolsó főkapitánya 1817-1894, Hajdúböszörmény, 1980 (Hajdúsági Közlemények 7.

- Dr. Nyakas Miklós: Sillye Gábor kormánybiztos tevékenysége és a hajdúvárosok önvédelmi harca 1848-ban és 1849-ben, Hajdúböszörmény, 1999

- Dr. Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény a múló időben, Hajdúböszörmény, 2000

- Sillye_Gabor_1817-1894_bucsu.pdf

- Debreceni TV műsor 2008.03.15

- Sillye címer

- Nemességigazolás

A nemesi címer:

Ezen igaz és tökéletes nemesség jeléül neki a következő címert a nemesség jelvényéül, egy címerpajzsot t.i. pirosszínben tartva, melynek mezejében látni egy vasba öltözött levágott emberi kart, amint a kirántott karddal egy keresztül szúrt német fő látható, amint vércseppek csöpögnek le róla. A pajzs fölött katonai sisak van elhelyezve, melynek tetején a királyi korona drágakövekkel és boglárokkal szépen kiképezve látható,melyből ugyancsak az előbbiekhez teljesen hasonló emberi kar a levágott német fejjel és kirántott karddal, mint két sötét vasszínü szárny emelkedik ki. A sisaktetőről különböző színü címertakaró ömlik széjjel a címerkép széléig és így azt díszíti.