Édesapám 1915. december 6-án született Budapesten. Édesanyja, Legény Erzsébet,
édesapja Sillye Jenő, zálogházi igazgató. Édesanyám 1932. május 24-én
született Kassán. Édesapja Hönsch János, édesanyja, Hönsch Irén. Édesanyámnak
egy bátyja, Viktor,
egy húga, Ibolya és egy öccse, Pál volt. A családban hagyomány volt a sakk
szeretete, nagymama és nagypapa is szívesen sakkozott. Ezt a szeretetet
örökölte édesanyám is, aki háromszoros magyar sakkbajnok lett,
1957-ben, 1959-ben és 1960-ban. Az érdekesség, hogy édesanyám 1957-ben ment
férjhez, 1959-ben én születtem,
1960-ban pedig Kálmán öcsém. Szerencsés
dátumok voltak ezek. A korabeli sajtó is érdekes cikkeket közölt ezekről
a bajnokságokról. A magyar női sakkbajnokokról itt találsz egy
könyvet, melyben az 1947 és 1987 közötti magyar női sakkbajnokságokról
ír a szerző. Eredményeire
büszkék vagyunk. Édesanyám 70. születésnapjára a következő cikk jelent meg a
sakkéletben. A Magyar Sakkszövetség vezetői levélben köszöntötték őt e
nevezetes dátum alkalmából. 2007-ben 75. születésnapjára pályafutásáról és
az emmeni, I. női sakkolimpián nyújtott kiváló
teljesítményéről "50 Jahre
Emmen, 75 Jahre Irene Hönsch" címmel jelent meg cikk az interneten. Édesanyám ott van a legjobb
magyar női válogatottak
között. Édesapám - aki szintén sakkmester volt - sakkszeretetét talán a Csodák
birodalmáról írt elbeszélése jellemzi legjobban. Emlékére a
következő cikk
jelent meg róla.
|